Milyen kockázatot jelent a gabonafélék és a tejtermékek fogyasztása?
Az előzőekben azzal foglalkoztunk, hogy mi a veszélye a szénhidrát-fogyasztásnak. Elhízást és cukorbetegséget okoz. Statisztikai vizsgálatok a magas inzulinszintet egyéb betegségekben is kockázati tényezőként kezelik. Ezek a vizsgálatok egyértelműen mutatták, hogy a cukorbetegség, vagyis a hiperinzulinizmus és inzulinrezisztencia, valamint a vastagbélrák között kapcsolat van. De nemcsak a vastagbélrák kockázatát növeli a magas inzulinszint. Egy 2007-es vizsgálat egyértelműen veszélyesnek ítélte a kenyér és egyéb szénhidrátok fogyasztását (a kenyér kétszeres kockázatot jelent a veserák kialakulásában), míg viszont az állati eredetű fehérjék (de nem a tej és tejtermékek), valamint a zöldségek védőhatásúak voltak.
Rejtett gluténérzékenység és az autoimmun betegségek összefüggnek
A gabonafélékben rengeteg könnyen emészthető, és inzulinszintet emelő keményítő van. A gabonamagvak belseje a keményítőn kívül még tartalmaz kétféle fehérjét a gliadint és a glutenint. Erre a két fehérjére vagyunk érzékenyek, amit röviden gluténérzékenységnek neveznek. A cöliákiát, mint a gluténérzékenység legjobban megnyilvánuló formáját már régen felismerték, de egyre több bizonyíték van arra, hogy több betegség mögött is gluténérzékenység van. A szakirodalom azt bizonyítja, hogy a gluténérzékenység vérből, de még székletből sem mutatható ki teljes biztonsággal. A gabonafehérjék immunológiai hatása igen sok betegségnek a rejtett oka. A glutenin és a gliadin a bélfalon gyulladásos gócokat alakít ki, ahol az immunrendszer védekezik. Ha a hatás sokáig tart és folyamatos, akkor a bélfal egy idő után átjárhatóvá válik, és egyéb fehérjék is átjuthatnak a bélfalon bejutva a szervezetünkbe. Ha valamelyik betolakodó fehérje és valamely testfehérjék között szerkezeti hasonlóság áll fenn, akkor az idegen fehérje ellen aktivizálódott immunrendszer később a saját testszövetei ellen is fordul. Ezt nevezzük autoimmun betegségnek. Jelenleg kb. 150 betegség esetén mutatták ki, hogy a gluténérzékenység az átlagnál jóval gyakoribb e kórképekben.
Az európai tehenek teje és a cukorbetegség
Szamoán élő gyerekekhez képest az Új-Zélandon élő Szamoai gyerekek közt tízszer gyakoribb az I-es típusú cukorbetegség. A magyarázatot a tejben találták, a tejnek egyik fehérjéjében a béta-kazeinben. Kétféle béta-kazein van, az A1 és az A2. A két béta-kazein egyaránt 209 aminosavból áll, azonban a két fehérje a 67. aminosavban különbözik. A nyugati világban az A1béta-kazeines tehenek szaporodtak el, míg Ázsiában az A2-es típusúak. Az A1 béta-kazeinből az emésztés során egy beta-casomorphin-7 (BCM7) keletkezik, amely egy ópiát. Az ópiátok közé tartozik a morfium, az ópium, a heroin. Mivel a diabéteszt autoimmun betegségnek tekintjük, a BCM7 a „tettes”. Meglepő módon az alacsony glikémiás indexű és telítettségű tej és tejtermékek jelentős mennyiségű inzulintermelésre késztetik a szervezetet. Más ételekkel fogyasztva a tej még jobban növeli az inzulinválaszt. A tejben a tejsavó tartalmazza a nagy inzulinválaszt kiváltó fehérjét. Mivel a tejsavót a sajtgyártásban nem használják, ezért a sajt ebből a szempontból veszélytelen, viszont az összes többi tejtermék, mint túró, joghurt, tejföl hozzájárul a hiperinzulinizmus kialakulásához.
A tejben lévő növekedési faktor és a rák
Van még egy molekula a tehéntejben, ami veszélyforrás ránk nézve. Ez az Inzulinszerű Növekedési Hormon (IGF). Mivel az IGF jó része nem emésztődik meg, hanem átjut a bélfalon, a tej és tejtermékek rendszeres fogyasztása felnőttekben 10-20%-kal, gyermekekben 20-30%-kal megemeli az IGF-szintet. Az IGF serkenti a sejtek osztódását és növekedését, így igazoltan fokozza a tumorok növekedését.
Felmerülhet a kérdés, ha ennyi betegséget okoz a gabona- és a tejtermékek, akkor miért nem pusztultak ki azok a népcsoportok, amelyek sok tejet vagy gabonát fogyasztottak? Ifjú korban mikor a szaporodási ciklusban vannak az emberek, akkor még ezek a betegségek nem okoznak végzetes betegséget. Most, hogy az emberek hosszabb életkort élnek meg, most jelentkeznek ezek a problémák nagyobb számban, az életkorunk utolsó szakaszát keserítve meg.
A következő részben megnézzük, hogy tényleg egészségtelen az állati zsírok fogyasztása vagy ez az egész egy hatalmas nagy szervezett manipuláció?
Dr. Hummel Zoltán
a Prímbiotikum felfedezője és
a méregtelenítés szakértője
a Prímbiotikum felfedezője és
a méregtelenítés szakértője
