Mi a baj a zsírral, tényleg hizlal, és tényleg árt a szívnek?
Hogyan kezdődött a zsírral való ijesztgetés?
Eisenhower elnök 1955.szeptember 24-én éjjel infarktust kapott. Az amerikai nép aggódva hallgatta több héten át. Koleszterinszintje egészen alacsony volt, nem dohányzott, rendszeresen sportolt, testsúlya rendben volt. Az infarktus mégis utolérte. Ez elég nyomós érv volt arra, hogy ettől kezdve minden középkorú férfi aggódva figyelje, mit eszik, hogyan él. Ezt tette Eisenhower is, a végén már szinte koplalt, de koleszterinszintje makacsul kúszott egyre feljebb. „Olyan ideges a koleszterintől, mint ördög a szenteltvíztől” – írta 1960-ban háziorvosa, Howard.
Főbünösök: a zsír és a koleszterin
Ebben a felfokozott állapotban jött egy ambiciózus táplálkozáskutató, Ancel Keys, aki elhatározta, hogy bebizonyítja a koleszterin és a zsír „bűnösségét”. Előre el volt döntve, hogy a zsír és a koleszterin lesz a bűnös. Ebben a hangulatban Keys minden támogatást megkapott. Vissza is élt vele a tényeket úgy alakítgatta, hogy passzoljon az elméletéhez. Készített egy grafikont a zsírfogyasztás és az ezer főre eső szívhalálozás összefüggésének igazolására. Vett tetszőlegesen hat országot, ahol a zsírfogyasztás és a szívhalál gyakoriságának grafikonján egy emelkedő egyenest kapott. Ezzel bizonyította, hogy amelyik országban több zsírt fogyasztottak ott több szívhalál volt. A többi 16 országot, amelynek adatai nem voltak illeszthetőek az emelkedő egyenesre, azt egyszerűen kihagyta a grafikon elkészítésénél. 1957-ben az Amerikai Szívtársaság szakértőket kért fel az elmélet értékelésére, azok elutasították Keys teóriáját. Teljesen jogosan arra hivatkoztak, hogy Amerika zsír- és koleszterinfogyasztása nem változott az elmúlt száz évben, semmi sem indokolja, hogy ez okozná a szívbetegségek számának az emelkedését. De Keysnek annyira jó volt a társadalmi támogatottsága, hogy bekerült a Szívtársaság vezetésébe, és akkortól kezdve a Szívtársaság is támogatta a koleszterin-hipotézist teljes mellszélességgel. Ekkortól sikerre volt ítélve a koleszterinhipotézis. Azóta is jöttek vizsgálati eredmények, amelyeket nem lehetett megmagyarázni a koleszterinnel, de a hipotézis állt a lábán rendületlenül. Pl. Finnország nyugati részén 250mg/dl koleszterinszinttel 493 szívhalál jár, míg a franciaországi Fribourgban ugyanezzel a koleszterinszinttel csupán 102 szívhalál következett be.
A koleszterin-hipotézis diadalmenete
A koleszterinhipotézis végül annyira eluralkodott a tudományos szakfolyóiratokban is, hogy olyan tanulmányokat, amelyek nem igazolták a hipotézist, nem is közölték. Ha mégis közölték, akkor az eredményt paradoxonnak titulálták. Egyik legismertebb a Francia paradoxon. Ennek lényege, hogy Franciaországban magas a koleszterinszint és mégis alacsony a szívhalálozás. A Francia paradoxonra már kitaláltak mindenféle magyarázatot a vörösborfogyasztást, a fokhagymafogyasztást, a dohányzás különbségét. A C-reaktív fehérje, a hiperinzulinizmus, az inzulinrezisztencia és az elhízás (magyarán a metabolikus szindróma) az, ami összefügg a szívbetegségekkel. Ugyanakkor a szívhalál jelentős része a hirtelen szívhalál, tehát a koleszterinnek végképp nem sok köze van hozzá.
Ha nem a koleszterin, akkor mi okozza az érelmeszesedést?
Az emberi érfalplakkok nem az érben lerakódott koleszterinből állnak, hanem az érfalban magában alakulnak ki. A hiányos táplálkozásra, a dohányzásra, a magas homociszteinszintre, a transzzsírra, a pszichés stresszre, a magas omeg-6-szintre, a magas vércukor- és inzulinszintre, a bakteriális fertőzésekre gyulladásos folyamatok indulnak be. A plakk képződése független a koleszterinszinttől. Ellenben mitől függ? A szervezetünkben kialakult gyulladásos folyamatoktól!
Kell-e szívünket félteni az állati eredetű zsírfogyasztástól?
Azt már tudjuk, hogy a gyulladásoktól kell félnünk. Akkor úgy is fel lehet tenni a kérdést, van-e olyan vizsgálati bizonyíték, amely azt találta, hogy a zsírfogyasztás következtében emelkedtek a vérünkben a gyulladásfaktorok szintje? Ilyen vizsgálatokról nem tudunk! Ellenben azt tudjuk, hogy pl. az USA-ban a szívhalálozás 1930 és 1960 között tízszeresére nőtt, de ez idő alatt az állati zsírok fogyasztása csökkent. Angliában viszont 1910 óta a zsírfogyasztás nagyjából ugyanaz, 1930 és 1970 közt mégis tízszeresére nőtt a szívhalálozás. Tehát nem a zsírfogyasztásra kell a figyelmünket fókuszálni, hanem valami más táplálékokra, amelyeknek a fogyasztása annyira emelkedett, mint a szívhalálozás.
Mi a feladatunk?
Azokat a táplálékainkat csökkentsük, amelyek gyulladásokat hoznak létre bennünk, és azokat növeljük, amelyek gyulladáscsökkentőek. Ilyen egyszerű!
A következő részben megnézzük mi a helyzet akkor a növényi olajokkal, tényleg olyan egészségesek, mint amennyire annak mondják? Meg fogsz lepődni a válaszon!
Dr. Hummel Zoltán
a Prímbiotikum felfedezője és
a méregtelenítés szakértője
a Prímbiotikum felfedezője és
a méregtelenítés szakértője
