Nyálkahártya az immunrendszer első védvonala
Szervezetünk egyben, de annak mindenegyes sejtje külön- külön is egy túlélő automata. Minden élőlénynek egyik fő küldetése, hogy túléljen minden környezeti kihívást. Hogyan reagálunk sejti illetve szöveti szinten az eddig ismeretlen változásokra? Gyulladásokkal! A gyulladások a betegségek kiinduló pontjai. Vagyis, a betegségeknek van egy jó oldala is, egy adaptációs mechanizmushoz tartozik. A fertőző betegségek is és a rákos megbetegedések is gyulladásokkal kezdődnek. A külvilággal érintkező testrészeinket nyálkahártya fedi. Ez az immunrendszer első védelmi vonala. Ha megfázunk, tudjuk, mennyi nyálka folyik ki az orrunkból, ez az első védekezési reakció. Ha ezzel a reakcióval nem sikerül a betolakodókat eltávolítani, akkor sikerült neki az első védelmi vonalat áttörni és a sejtjeinkhez jutni. Ekkor következnek a gyulladásos reakciók, odagyülekeznek az immunrendszerünk milliónyi „kiskatonája”, hogy ők végezzenek az „ellenséggel”.
Antioxidánsak-e a flavonoidok?
(Néhány évvel ezelőtt divatba jöttek a flavonoidok, gyulladáscsökkentő illetve antioxidáns szerepet tulajdonítottak nekik. Vizsgálataink során kiderült, hogy a flavonoidok nem adnak vagy vesznek fel elektronokat, tehát önmagukban nem antioxidánsok, a molekulán belül történnek töltésátrendeződések, ezért csak az ún. dipólmomentumuk változik meg. Ennek pedig a sejtmembrán átjárhatóságának megváltoztatásánál van szerepe. A kis dipólmomentum fluidabbá, átjárhatóbbá, a nagyobb dipólmomentum pedig átjárhatatlanabbá teszi a sejteket körülhatároló membránt.)
A flavonoid elektronbőségben az antioxidáns tulajdonságot erősíti, oxidatív körülmények között pedig a környezet prooxidáns tulajdonságát. A következő, valamelyik hírlevelemben javaslatot fogok tenni egy olyan táplálkozásra, konkrét megoldásokkal, amelyekkel megelőzhetők lesznek a gyulladások drasztikus betegségekbe való torkolásuk. Ott majd szerepe lesz ezeknek a fölöslegesnek tűnő tudományoskodásoknak. A legtöbb gyulladásos folyamat a bélrendszerünkben alakul ki, ugyanis ott érintkezünk a legnagyobb felületen a legtöményebben a külvilággal, a táplálékainkkal. Nem tűnik viccesnek az a sommás ókori megállapítás, hogy a „halál a beleinkben lakozik”.
A beleinkben az immunrendszer első védelmi vonala a bélnyálkahártya. Sokat fogom még emlegetni ezt a típusú nyálkát, vagyis nagy víztartalmú gélt, mert a nagy víztartalmú gélek a fő kutatási területemet képezik, és egyik kedvenc témám. Több barátom megjegyezte már, hogy szép kis alak vagyok, hogy nekem a testünk két „leggusztusosabb” anyaga a nyálka és a béltartalom, a témám.
Bélgyulladások és a szabad gyökök
Maradjunk egy bélgyulladásnál, mi történik ekkor? A bél falán, ha gyulladás indul el, először leválik a bélnyálkahártya: kocsonyásból folyós lesz az első védvonalunk, a bélnyálkahártya (más néven: mucosa) és így védtelenné válnak a bél falát alkotó sejtek. A gyulladásos folyamat alatt megnövekszik a helyi hőmérséklet, a gyulladás góca lázas állapotba kerül, megnövekszik az oxidatív stressz okozta sérülések kockázata, ugyanis növekszik a szabad gyökök mennyisége, amelyek virulens, agresszív támadást intéznek nemcsak a betolakodókra, de az ép sejtekkel szemben is. A szabad gyökökről azt kell tudni, hogy a mérhetetlen elektronéhségükben rendkívül veszélyesek, mert roncsolnak, átjárhatóvá teszik a sejteket, megtámadják a genetikai állományt, az öregedés és a rákos burjánzás kockázata hirtelen drasztikusan megnő. Ilyenkor a sejt kritikus állapotba kerül, borotva élen táncolva a lét és a nem lét között. Hogyan lehet ezt az állapotot gyorsan megmenteni, ugyanis gyorsan kell tenni valamit, mert a lét határán őrlődő sejteket ilyenkor a patogén kórokozók is megtámadhatják, és nagy eséllyel végezhetnek is velük ezen elhagyatott állapotukban. Ebben az esetben csak nagy mennyiségű szabadgyök-megsemmisítő enzim segíthet. Mert akkor vissza tudjuk irányítani az eseményeket a sejtek regenerálódásának irányába.
Az MRI vizsgálat megkülönbözteti a kocsonya és a húsleves vízszerkezetét
Miközben a sejtek élet-halál harcukat vívják a gyulladásos gócban, a sejtjeik membránjai átjárhatóbbá válnak. Ugyanakkor a sejtben lévő víz is megváltozik, a kocsonyás géles állapotból, ahol egymással jobban összekapcsolódnak a vízmolekulák, szorosabb „családi életet” élnek, míg a gyulladásban függetlenebbé válnak, elszakadnak a „közösségeiktől” folyékony vízfázist alkotva. A sejtben lévő víz e változásai miatt lehet kimutatni a gyulladásos és rákos gócokat az MRI készülékkel.
A következő részből kiderül, hogy miért van az, hogy ha minél jobban fogyni szeretnénk, annál jobban hízunk. Ezt minden fogyókúrázónak tudnia kell, mielőtt belekezd az amúgy nagy elszántságot kívánó műveletbe!
Dr. Hummel Zoltán
a Prímbiotikum felfedezője és
a méregtelenítés szakértője
a Prímbiotikum felfedezője és
a méregtelenítés szakértője
